Hát halihó mindenki.Ez egy új történet lenne.Remélem tetszeni fog nektek.De nem húzom az időt.Itt A Kezdet!
Halihó mindenki.A nevem Cornélia Thomson.Az én átlagosnak éppen nem mondható életemről olvashattok majd.A szüleimet nem ismertem.Születésemkor otthagytak egy árvaház előtt, ahol egészen ADDÍG a napi éltem.Az árvaház nem volt éppen egy 4*-os szálloda, de az igényeim sose voltak nagyok. Szerettem ott élni.Szóval kanyarodjunk vissza ahhoz a naphoz.Az a nap is úgy indult, ahogy a többi árvaházi reggel.Fél 7-kor kelés, gyors zuhany, fogmosás, reggeli, majd irány az első óra. Az iskola az árvaházon belül volt, szóval nem kellett messzire menni.Ez a nap két dologban azonban mégis más volt.Az egyik az, hogy ezen jeles napon töltöttem be a 18-at.A másik...nos hát azt nem lőném le itt az elején.Nemsokára úgyis kiderül.De annyit elárulhatok, hogy megváltoztatta az egész életemet...Szóval a 18-ik szülinapom.Eme különleges napot a legjobb barátommal, Zane-el szándékoztam eltölteni.A nap gyorsan eltetl. Fél háromkor vége is volt az utolsó órának. Zane-el úgy beszéltük meg, hogy 3-kor találkozunk az aulában, és utánna elmegyünk a közeli kis cukrászdába és egy hatalmasat sütizünk.(Az idősebbek pár órára maguk mögött hagyhatták az árvaház egyhangúságát, és most mi is ezzel a lehetőséggel szerettünk volna élni.Tehát gyorsan felmentem átöltözni. A szokásos árvaházi egyenruhát, ami egy fehér ingből, egy fekete nyakkendőből, egy fekete szoknyából és egy fehér térdzokniból állt, lecseréltem egy utcai öltözékre. Felvettem hát egy fekete csőfarmert egy lila pólót, és a fekete kabimat, és már futottam is le a jó öreg tölgyfalépcsőn az aulába.Azthiszem ez fog a legjobban hiányozni, ha elmegek (mivel egy év múlva befejezem a gimit, és kiszabadulok az árvaházból a való világbaXD).A lépcsőfokok halk reccsenése, ahogy rálépek.Három előtt pár percel már az aula egyik kényelmes padján ültem.Zane persze még sehol se volt.Sose értettem, hogy mit tud ennyit elvacakolni.Egy csaj gyorsabban partipuccba vágja magát mint Ő, ha megyünk valahová.De sebaj. Így legalább tudok egy picit pihenni.Becsuktam a szemem és nekidöntöttem a falnak.Olyan jó volt egy kicsit kikapcsolni, és nem gondolni semmire.Egész nap egy furcsa érzés tartott hatalmában.Mintha ma valami történne majd.Valami új. Valami ami ellen semmit nem tehetek.De most ezt is kizártam.Teljesen kiürítettem a fejem, és csak pihentem.Ezért is ilyedtem meg annyira, amikor Zane levágódott mellém.
-Szóval akkor indulhatunk Törpilla?-Kérdezte.
-Zane! MEgkértelek már, hogy ne szólíts törpillának.Nem vagyok én olyan alacsony, nálad is csak mac 15cs-el.És törpillával ellentétben én nem vagyok kék, sőt még szőke sem!-Mosolyogtam rá.
-Ha gondolod lehetsz törpicúr is.-Ajándékozott meg Ő is egy mosollyal.
-Akkor inkább maradjunk a törpillánál.-Vágtam "ilyedt" arcot.Tudtam, hogy komolyan képes elnne törpicúrnak hívni.
-Okés törpilla.Akkor induljunk.-Húzott fel a padról, majd kézen fogva elindultunk kifelé.Hát igen...kézen fogva...Mindíg így mászkáltunk.De kijelenthetem, hogy csak barátok vagyunk.Elbúcsúztunk Allentől a portástól, majd belevetettük maunkat a város vad és félelmetes dzsungelébe...
Folyt köv. És ígérem az hosszabb lesz, de ki vok dőlve..:$
LOVE: Lexa93 <3
